|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 54 találat | lapozás: 1-30 | 31-54 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Herédi Zsolt 0. szeptember 30.Nem válaszolt a kolozsvári önkormányzat a magyar bölcsődét kérőknekNem „csomagmegőrzőnek” szánják, szeretettel, odafigyeléssel, szakmai hozzáértéssel várják a gyereket Kolozsvár első magyar bölcsődéjének működtetői – derült ki a kedd esti avatóünnepségen. Bálint Benczédi Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke köszöntőbeszédében elmondta, ahhoz, hogy megvalósuljon a magyar bölcsőde terve, két feltételnek kellett teljesülnie. Az első az volt, hogy az unitárius egyház visszakapta a Berde Mózes (Frederic Joilot Curie) utca 1. szám alatti ingatlanját, a második feltétel pedig, hogy a kisdedóvóra volt a kolozsvári magyar közösségnek a leginkább szüksége. A püspök hangsúlyozta, a bölcsőde nem csomagmegőrző, ahogy azt napjainkban sokan aposztrofálják. „Fontos, hogy a gyerekek olyan környezetben eszméljenek a világra, ahol szeretet és gondoskodás veszi körül őket” – fogalmazott Bálint Benczédi Ferenc. Nemzeti jelentőségű bölcsőde Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja kifejtette: nemzeti demográfiai jelentősége van minden egyes erdélyi magyar bölcsődének. „Azt szeretnénk, ha Erdély-szerte minél több bölcsőde lenne. Minél több gyerek jár bölcsődébe, annál több lesz később az iskolás, a fiatal magyar értelmiségi” – mutatott rá a főkonzul. Mikó Zsuzsa, az Unitárius Óvodáért Egyesület elnöke szerint szeretnének tanúbizonyságot tenni elhivatottságukról, szeretettel, szakmai felkészültséggel várják a gyerekeket. Rácz Norberttől, a belvárosi egyházközség lelkészétől megtudtuk: idén két csoportot indítottak, eddig 26 gyereket írattak be, négy hely még betöltetlen. A bölcsőde naponta 7 és 17 óra között működik, a szülőknek havonta 500 lejbe kerül a szolgáltatás. Rácz Norbert hozzáfűzte: igyekeznek majd támogatást szerezni a bölcsőde működtetésére, hogy a szülőknek kevesebbet kelljen fizetniük. A nyolcfős személyzetet három óvónő, három dada, egy takarító és egy nővér alkotja. A lelkész kérdésünkre elmondta, az épület felújítását magánszemélyek és cégek adományaiból finanszírozták, a támogatások összértéke megközelítőleg 40 ezer lej. Kezdetnek jó, megoldásnak kevés A kolozsvári magyar bölcsőde létrehozását szorgalmazó Életfa Családsegítő Egyesület képviselői is üdvözölték a kincses város első magyar bölcsődéjét, de úgy gondolják: ez kezdetnek jó, megoldásnak kevés. „Nagyon jó, hogy megnyílt a kincses város első magyar bölcsődéje, szükség van rá, ez azonban még nem oldja meg a kolozsvári magyar közösség gondjait. Elsősorban a külvárosban volna szükség államilag támogatott magyar bölcsődékre. A vegyes házasságban élők számára gond ez elsősorban, mert ha a gyerek román nyelvű bölcsődébe kerül, az óvodába, és később az iskolába is román tannyelvű intézménybe jár majd” – nyilatkozta a Krónikának Herédi Zsolt, az egyesület tiszteletbeli elnöke. Mint arról korábban beszámoltunk, az Életfa Családsegítő Egyesület mintegy éve aláírásgyűjtést kezdeményezett magyar nyelvű bölcsődék létrehozására. Herédi Zsolt lapunknak elmondta, 1300–1400 aláírást gyűjtöttek össze, majd kérésüket benyújtották az önkormányzathoz, de választ sem a törvény szabta harmincnapos határidőn belül, sem azóta nem kaptak. Hozzáfűzte, próbáltak háttéregyezséget kötni az önkormányzattal, de eredménye ennek se lett. De nem adták fel, következő lépésként Sorin Apostu polgármestertől fognak meghallgatást kérni. Herédi szerint a jelenlegi, román bölcsődékben nagyszámban dolgozik magyar személyzet, így a magyar csoportok létrehozása pusztán szervezés kérdése lenne, és anyagilag csak kismértékben terhelné az önkormányzatot. Zsidó óvoda nyílik Váradon. Hétfőn megnyitja kapuit Erdély és a Partium legelső zsidó óvodája, a tanintézetet Nagyváradon működtetik majd a Zsidó Közösségek Szövetsége védnöksége alatt – közölte Andrei Seidler, a helyi zsidóközpont vezetője. Mint mondta, Bukarestben ugyan már létezik pár ilyen tanintézet, de egyik sem a szervezet felügyelete alatt működik. Hozzátette, a napközi otthonban bárkit szívesen látnak, ugyanis ez nem lesz egyházi jellegű, az ilyen programok nem lesznek kötelezőek, és az oktatási tevékenység befejezte után zajlanak majd. A román és angol nyelven zajló oktatási tevékenységért cserébe havonta legalább 250 eurót kell fizetniük a szülőknek, az árban napi három étkezés és a tanfelszerelés is benne foglaltatik. Kiss Előd-Gergely. Szabadság (Kolozsvár) 2001. június 2.A kolozsvári polgármesteri hivatal közleményben tudatta: május 31-én az intézmény anyakönyvvezetője megtagadta a házasságkötést két magyar nemzetiségű fiatal között, mivel a vőlegény, Herédi Zsolt, előbb magyarul mondott "igent" az esketésen. Herédi Zsolt az új helyi közigazgatási törvényre hivatkozott, amelynek értelmében azokban a helységekben, ahol a kisebbség száma meghaladja a 20 százalékot, a közhivatalokban az állampolgárok szabadon használhatják anyanyelvüket. A feldühödött Vasile Petru Gherman anyakönyvvezető kirohant a helyiségből, majd egy jegyzőkönyvet nyújtott át a fiataloknak, amelyben az állt, hogy a vőlegény az érvényben lévő törvényeket megszegve, "idegen nyelven" válaszolt kérdésére. Gherman szerint csak a bíróság dönthet ügyükben, ezért nem volt hajlandó a ceremóniát megismételni. Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette: megengedhetetlen, hogy Kolozsváron másképp értelmezzék a törvényeket, mint az ország többi részében. Hozzátette: ingyen elvállalom Herédi Zsolt és Füsy Katalin-Ildikó jogi képviseletét. /Nánó Csaba: Újabb "igen - da" botrány Herédi Zsolttól megtagadták a házasságkötést. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./2001. december 12.Eckstein-Kovács Péter ismét nem jelent meg az önként és ingyenesen felvállalt Herédi-per tárgyalásán, újabb halasztást kértek. Utolsó határidő december 14. Ha ezen sem jelenik meg, a bíróság lezárja a pert. Az ügy 2001 nyarán robbant ki, amikor Füsi Katalin Ildikót és Herédi Zsoltot nem adta össze a kolozsvári anyakönyvvezető, mivel ez utóbbi "da-igent" mondott. Közben megjelent a közigazgatási törvény, amely engedélyezi a kisebbség anyanyelvén történő házasságkötést. Miután többszöri kérésre sem volt hajlandó az anyakönyvvezető összeadni a fiatal párt, úgy döntöttek, beperelik a kolozsvári polgármesteri hivatalt. Eddig három tárgyalásra került sor, Eckstein-Kovács Péter egyiken sem jelent meg. Eckstein elmondta: a bíróság által is elfogadott, hiányzásról van szó, a következő tárgyaláson jelen lesz. /Lázár Zsuzsánna: Továbbra sincs döntés a Herédi-perben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./2002. február 1.2001. máj. 31-én Herédi Zsolt és Füsi Katalin Ildikó magyarul nyilvánította ki beleegyezését a házasságba és ezért a polgármesteri hivatal anyakönyvvezetője megtagadta a házasságkötést. Herédi ügyvédje, Eckstein-Kovács Péter megtámadta a közigazgatási jogügyi osztály döntését, és ötvenmillió lej erkölcsi, valamint Füsi Katalin számára 3,2 millió, Herédi Zsolt számára pedig 9,2 millió lej anyagi kártérítést követelt. "A két illető lépése teljes mértékben igazságtalan." — nyilatkozta a Mediafaxnak Vasile Gherman, a kolozsvári Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetője. "A májusban érvényes törvény szerint csak román nyelven fejezhették ki beleegyezésüket a házasságkötő felek." A kolozsvári bíróság érdembeni döntése febr. 1-re várható. /Máté Erzsébet: Ma várható döntés a Herédi-perben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./2002. február 9.Febr. 8-án a kolozsvári törvényszék ítéletet hirdetett a Herédi Zsolt és Füsy Katalin kontra polgármesteri hivatal és Vasile Gherman perben. Az ítélet szerint a városháza anyakönyvvezetőjének a házasságkötés megszakításának pillanatától kell folytatnia a ceremóniát. A bírónő viszont semmilyen pénzösszeget nem ítélt meg erkölcsi és anyagi kártérítés fejében. Mint ismeretes, 2001. május 31-én Vasile Gherman megszakította Herédi Zsolt és Füsy Katalin házasságkötési ceremóniáját, mivel a vőlegény da-igennel válaszolt az anyakönyvvezető kérdésére. A fiatalok többször kérték Vasile Ghermant, ismételje meg a házassági ceremóniát, az anyakönyvvezető azonban hajlíthatatlan maradt. Herédi Zsolt emlékeztetett: az ítéltehirdetéssel együtt nyolc tárgyaláson vettek részt. Arra viszont nem derül fény, hogy a "da–igen", vagy csak egyszerűen az "igen"-t tekintik elfogadhatónak. /K. O.: "Da" helyett végre "igen"? Pert nyert Herédi Zsolt és Füsy Katalin. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./2002. március 14.1992. márc. 14-én beiktatták Gheorghe Funart polgármestert, most rendezvénysorozattal kívánja megünnepelni 10 éves polgármesteri pályafutását. A tíz éve tartó — a funári önkény fölött szemet hunyó mindenkori kormány cinkosságának örvendő — magyarellenes hecckampány néhány szomorú állomását mutatta be a lap. 1992. dec. 1.: Gheorghe Funar feliratot készült elhelyezni a Mátyás-szobor talapzatára. Ez egy Iorga-idézetet tartalmazott, amely már a harmincas években is rajta volt. Lényege az, hogy Mathias Rex egyedül csak Baianál vesztett csatát, ahol saját saját nemzete (a román) verte meg. A magyar fiatalok gyűrűje a szobor körül egyre inkább vastagodott, élőláncot alkottak a szobor körül, a rendfenntartó erők hátrább szorították őket. A Mathias Rex feliratot is le akarták venni, ennek a helyébe akarják feltenni a táblát, de a tömeg méltatlankodása miatt lemondanak róla. Így a felirat a Mathias Rex alá került. Az RMDSZ helyi elnöke kérte a prefektust, lépjen közbe. 20 órakor a városi rendőrparancsnok hangosbeszélőn csitította a fiatalokat; nemsokára egy román kórus kezdett nacionalista énekeket énekelni. 1993 április: Funar lélektani háborúja a Korunk, a Helikon, az Apostrof, a Tribuna Ardealului ellen, a szerkesztőségek kilakoltatási terve a polgármester "sikerei" közé tartozik. 1993 október: Funar letette a garast a "hivatalát támogató pénzügyi rendszer", a Ioan Stoica vezette hirhedt Caritas játék mellett. 1994. júl. 7.: Régészeti ásatások fedőnév alatt elkezdődik a Főtér feldúlása. 1996. jún. 4.: Nyilvánosságra hozták a helyhatósági választások második fodulójának részeredményeit. Ezek szerint Kolozsvár másodszorra is elveszett: Gheorghe Funar RNEP-jelöltre 50,67%. Az RMDSZ megóvta a választásokat, amiért több választási körzetben a katonák kétszer szavaztak. 1996. szept. 17.: Tragikomikus gyászszertartással koporsóba zárva eltemették "A nemzet nyugalmát". A Memorandisták emlékművének félrevert harangja jelezte a temetési ceremónia kezdetét, jelen volt Funar és Liviu Medrea. Hatalmas transzparensek hirdették: "A román-magyar alapszerződés hazaárulás". Beöltözött gyászhuszárok helyezték el a koporsót a gyászkocsikba, s elindult a menet a Házsongárdi temető felé. A gyászvitézek hátán nevek voltak: Iliescu, Horn, Melescanu, Kovács. Egy rezesbanda gyászindulókat játszva kísérte a gyászkocsit. A koporsót az 1989-es események áldozatainak sírja mellett "helyezték örök nyugalomra." 1997 április: Funar számlájára írható Kolozsvár utcáinak juhokkal való benépesítése. Az állattenyésztők — és a polgármester — a Széchenyi téri nagyáruház létrehozása ellen tiltakoztak. A Funarral azóta ellenséges viszonyba kerülő Liviu Medrea, a Közterületfenntartó Vállalat vezetője és a köztisztaságért felelős cégek alkalmazottai is nem tetszésüket fejezték ki az üggyel kapcsolatban. Az ezt követően beindult Alimentara-perek folytán a városnak 900 millió lej értékű kárt kellett volna fizetnie, amit a polgármester a helyi tanácsosok nyakába szeretett volna varrni. Megjegyezzük: A nagyáruház tervével előálló Ioan Muresan is a polgármester feltétlen támogatói közé tartozott valamikor. 1997 február–november: Funar számtalan akciót szervezett a magyar konzulátus ellen. Először is a magyar lobogónak a kitűzését sérelmezte, amely egy nap után lekerült a konzulátus homlokzatáról. Annak ellenére, hogy végül megkerült a tettes, mindenki Funart tekintette az értelmi szerzőnek. Mi több, Funar dicséretben részesítette a "hőst", akinek "volt bátorsága egy központi épületre felmászni." 1997. okt. 14.: Zűrzavaros városi tanácsülést tartottak, megvitatták a város területén kívül fekvő, "Zöldsapka" néven ismert földek helyzetét. Demján Sándor, kanadai állampolgárságú magyar üzletember a Granit Polus Investment számára szeretné biztosítani ezt a területet, ahol nagyarányú építkezéseket tervezett mintegy 3 milliárd dollár értékben (lakótömbök, szórakozó helyek, sportlétesítmények, üzletek, szállodák, színházak, mozik,éttermek stb.) Funar szerint ennek a területnek egy része a Régi Monostor Fiai elnevezésű társaság tagjainak a tulajdona, másik része pedig az agrártudományi egyetem kísérleti telepe, így nem kerülhet idegen (magyar) kézbe. 1998. dec. 1.: Románia nemzeti ünnepe alkalmából Funar elhelyezte a Főtéren, a Mátyás-szoborral szemben a Traianus-oszlop emlékkövét annak ellenére, hogy a városi tanács jóváhagyása ehhez hiányzott. (Rá egy évre a törvényszék semmisnek nyilvánította a Traianus-oszlop felállítására vonatkozó határozatot, amelyet Funar írt alá, azóta is mindhiába várják, hogy a városháza eltávolítsa a talapzatot). 1999. szept. 18. Alföldi László új magyar főkonzul kinevezésének hírére Funar azzal vádolta a román külügyminisztériumot, hogy olyan személy kinevezése fölött hunytak szemet, akit 1989 előtt kiutasítottak az országból. Nemsokára, egyik éjszaka, az emlékművekért felelős bizottság jóváhagyása nélkül táblát szereltett a konzulátus épületére, amelyen az állt: A MAGYAR TITKOSSZOLGÁLAT KÖZPONTJA. 2000 április: A magyarokat Kolozsvárt kóborkutyákkal való elárasztásával is megvádolta, ezért úgy intézkedett, hogy a sintérek által elfogott kóborkutyákat fessék piros-fehér-zöldre. Szintén 2000 megvalósításai közé sorolható a trikolór színűre bemázolt köztéri padok is. 2000. június 20.: Funar harmadik alkalommal is megnyerte a polgármesteri választásokat. Az immár Nagy-Románia párti jelöltre a kolozsváriak 53,2%-a voksolt, míg a konvenciós Serban Radulescura 46,78 %. 2001 május: Herédi Zsolt és Füsi Katalin házasságkötési szándékuk ellenére hajadonon távoztak az anyakönyvvezető elől. A visszautasító jegyzőkönyv értelmében ugyanis csupán románul lehet kimondani a boldogító igent Funar városában — dacára az érvényben levő helyi közigazgatási törvény előírásainak. (A polgármesteri hivatal makacs magatartásának Mátis Jenő, a volt képviselő is tanúja volt, aki néhány évvel korábban szintén da-igennel válaszolt az anyakönyvi vezetőnek.) 2001. jún. 23: Mivel többszöri beidézés ellenére sem volt hajlandó megjelenni kihallgatáson, a rendőrség előállítási parancsot bocsátott ki a polgármester ellen. Funart, aki ellen a tanácsosok bűnvádi eljárás beindítását kérték, mivel önkényesen lezárta az üvegtermet, négy rohamrendőr kísérte be. 2002. jan. 15: Funar megfenyegette Boros János alpolgármestert, hogy kizárja a városházáról, amennyiben kiváltja a magyar igazolványát. 2002. márc. 8.: Bár a városi tanács megszavazta, hogy a helyi közigazgatási törvény értelmében Kolozsvár bejáratánál nem is kettő hanem háromnyelvű tábla hirdesse a város nevét, Funar továbbra sem akar hallani a jogszabály alkalmazásáról, és várja a büntetést. /Funar korszak Kolozsváron. Elkésett a forradalom? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./2002. augusztus 24.A tusnádfürdői szabadegyetemről fejtette ki gondolatait Herédi Zsolt. Egyre kevesebb a román résztvevő. Idén Tabajdi Csaba képviselte a magyarországi baloldalt, de ő nem jelent meg. A magyarországi kormánypártiak szintén távolmaradtak. A meghívott román politikusok jó része nem jött el. Az RMDSZ csúcsvezetőségének, illetve ennek holdudvarába tartozók tüntetőleges távolmaradása nagy megdöbbenést okozott. Markó Béláék távolmaradásukkal a viszály ilyen fokú elmérgesedését, a párbeszéd elutasítását nyilvánosan is felvállalták. Markó Béla szövetségi elnök távolmaradását azzal indokolta, hogy előre nem egyeztettek vele, és tagadta, hogy megtiltotta volna híveinek a részvételt. A korábbi években sem volt előzetes egyeztetés. Mindenkinek egyszerre jutna eszébe megsértődni, tüntetőleg vissza sem jelezni, azért, mert nem egyeztettek vele külön személyesen idejében? A szervezők szerint ugyanígy zajlott a meghívás minden évben. A primitív társadalmakban is megfigyelhető a Vezér feltétlen követése. Az RMDSZ-ben nem túl nagy divat az állások nyilvános meghirdetése. - A szabadegyetem egy hete alatt az étterem, a szállásköltség, nagyon magas volt. - Erdélyben naponta tapasztalják: csakis a többség lehet érzékeny. Herédi figyelmeztetett: Székelyföld egyik húzóágazata a jövőben a turizmus lesz. Márpedig ebben az ágazatban Romániában csak jó román nyelvtudással lehet majd elhelyezkedni. /Herédi Zsolt: Keserű szájíz Tusványos után. A szolgalelkűség megnyilvánulási formái. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./2002. augusztus 30.Ne mi foglalkozzunk a vasgárda múltjával, figyelmeztetett a közelmúltban Fodor Sándor a Szabadság hasábjain (Vigyázat: ne mi!). Herédi Zsolt ezzel a megállapítással nem ért egyet. Hasonló nemes szellemiség vezérelte Cseres Tibort is, amikor a Hideg napok című könyvében megírta a magyar katonák és csendőrök bácskai vérengzését. Válaszul gondolta, megjelenik majd szerb szerzőtől hasonló gesztusként, a szerbek által, a háború végén végrehajtott vérengzésről is egy hasonló krónika (a Tito partizánjai által kivégzett magyar civil áldozatok számát negyvenezerre becsülik). Hasonló szerb gesztus a hivatalos történetírás, politikum, illetve az írótársadalom részéről a mai napig nem jelent meg. Saját bűnökről nem akartak hallani. A cseh és szlovák állam ma is úgy viszonyul a magyar- és németellenes diktatórikus Benes-dekrétumokhoz, mint valami szentíráshoz. Ami a román politikumot, történetírást stb. illeti, hány magyarellenes cselekedetet ismert el saját tettként, hányat igyekeznek tudatosítani a román néppel? Helyi példa: az oroszok által román segédlettel elhurcolt, többnyire soha vissza nem tért kolozsvári ötezer magyar munkaképes férfi esete, amit nem említenek meg sehol, semmilyen román krónikában. Ezen országok vezetői ezt kihasználták, és amikor a kommunista ideológia elvesztette hitelét, ez volt a közösséget összetartó eszme. Magyarországon viszont a kommunista hatalomnak, de akár a mai magyar baloldalnak is egyik fontos vesszőparipája a sötét múlt, és ennek visszatérésével való riogatás. Ez "olykor már túllép a szükséges történelmi múlttal való szembenézésen, és politikailag felhasználható (ön)gyalázásba megy át." A román értelmiség körében nem tapasztalható józan, kritikus szellemiség. Egy Lucian Boia vagy Gabriel Andreescu még nem csinál tavaszt. A Román Tudományos Akadémián elhangzott, történelmi múlttal való szembenézésre, a múltbeli bűnök tudatosítására ösztönző szövegrészt csak magyar újságok írták le, a román média erről szemérmesen hallgatott. A két világháború közötti időszak is a román közéletben ma a demokrácia csúcsát, a béke szigetét jelképezné. Amikor húsz év alatt három miniszterelnököt gyilkoltak meg. Ami pedig a kisebbségi jogokat illeti, Európa talán legantidemokratikusabb állama volt. Nehéz volna egy cikkben felsorolni, hiszen Mikó Imre egész könyvet írt e huszonkét év magyar sérelmeiről. A zsidóknak és a magyaroknak kellett elszenvedniük a két világháború között a vasgárdisták atrocitásait, a marsall intézkedéseinek, az általa hozott törvényeknek a következményeit. A kritikai szellem nem áll olyan szilárd alapokon a többségi nemzetnél, Herédi szerint ezért figyelmeztetni kell erre a veszélyre a románokat és a nagyvilágot is. /Herédi Zsolt: Ha nem mi, akkor ki? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./2002. október 2.1949-ben Kodály Zoltán tanácsára a tanítvány, Szegő Júlia nem maradt Budapesten, hanem hazatért Kolozsvárra énekelni, (szak)könyveket írni. Otthonában elindította az első zenés óvodát. 1999-ben jubiláltak: ötven éve megszakítás nélkül működött a zeneóvoda. Akkor az Agapé új vezetősége a zenés gyermekprogramot befagyasztotta, majd hangszerállományát, kelléktárát megsemmisítette. Három év után László Bakk Anikó az újrakezdését hirdeti a két helyen induló nagycsoporttal, az Erdélyi Református Egyházkerület Püspökségének védnöksége alatt. A házigazda Herédi Zsolt, RMDSZ körzeti alelnök. /László Bakk Anikó: Zeneóvoda - 2002, ötvenegyedik évjárat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2002. október 5.Har-Kov vagy Kolozsvár? tette fel a kérdést Herédi Zsolt. Kolozsváron megvalósult egy őrült egyszemélyes uralma, aki nem ismer el semmilyen hatalmat a sajátján kívül. Egy helybeli neves szakorvos megfogalmazásával élve patológiás eset, a legnevesebb nyugati kiadású turisztikai útikalauzok Kolozsvárra vonatkozó fejezeteiben is (mad maior). Ezt viszont a hatalom tétlenül nézi. Eddig az állami hatalom minden képviselője, (legyen az prefektus vagy rendőrfőnök), aki ujjat húzott vele, pórul járt. A helyi tanács tehetetlen vele szemben. Eckstein-Kovács Péternek politikai nyilatkozatban kell a parlament segítségét kérnie a helyzet orvoslásához. Ha egy magyar helységben egy magyar vezető a legkisebb mulasztást vét, rögtön lecsapnak rá, keményen megbüntetik. Funarnak sikerült a "jó román" képét kialakítania magáról, ami immunitást is jelent, mentesíti minden törvény előtti felelősségre vonás alól. /Herédi Zsolt: Har-Kov vagy Kolozsvár? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./2002. október 16.Az RMDSZ-en belüli szimpátiák alakulása és ennek funkcióbeli megnyilvánulása néha úgy tűnik, hogy kiismerhetetlen, öntörvényű folyamat. A szenátusi frakció a tisztújító első ülésen titkos szavazással újra Verestóy Attila szenátort választotta meg a frakció elnökének. Ez furcsa, figyelembe véve Verestóy megnyilvánulásait vagy a sajtó által megszellőztetett ügyeit, amelyek megbotránkoztatók még akkor is, ha csak a fele igaz a leírtaknak. A Transindex internetes újság által meghirdetett, több hónapig tartó választáson például ebben az időszakban messzemenően Sógor Csabát, a legfiatalabb RMDSZ-es szenátort választották meg a legnépszerűbb szenátornak. A magyar tömegeknek szükségük volna arra, hogy vezetőink elmondják a román politikum, a román társadalom képviselőinek a sérelmeket. Nemcsak a román többség lehet érzékeny, hanem a kisebbség is. Hasonlóan váratlanul alakult a Campus diáklap oldalain 1999 februárjában leleplezett Borboly Csaba pályája. Ha a Campusban leírt, magyar közösségi pénzek sikkasztásának csak a tizede is igaz, akkor az illetőnek már rég el kellett volna tűnnie a közéletből. Az illetőnek azonban csak indult felfelé a pályája. Az általa indított és elvesztett rágalmazási per után Hargita megyei tanácsos lett, majd az RMDSZ csúcsvezetőségének bábáskodásával létrehozott MIÉRT fórum egyik vezető személyisége. A Transindex internetesben Markó Béla és Kelemen Hunor védelmébe vette őt. Ezek után felmerül a kérdés: mi az az értékrend, amely alapján egyeseknek felfelé, illetve másoknak lefelé ível a pályájuk az RMDSZ-ben? A két említett, felfelé ívelő pályafutású személyben egy közös dolog van: jelentős pénzforrások által a hatalom birtoklása. Úgy tűnik, az erkölcsi tőke egyre kevesebbet számít. /Herédi Zsolt: Öntörvényű pályaalakulások. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./2002. október 24.A Pro Democratia Egyesület, az angliai Westminster Foundation for Democracy támogatásával áprilisban beindított Fiatal politikusok, jövendő helyi tanácsosok elnevezésű programja keretében kézikönyvet jelentetett meg, amely hasznos segédeszköz lehet a demokratikus életszemlélet és akciókészség kialakításában. A programban Kolozsváron, Nagyszebenben, Brassóban és Csíkszeredában összesen száz, különböző pártokban tevékenykedő fiatal politikus vesz részt. A kolozsvári tagok (politikai- pártállási megoszlásban 5 szociáldemokrata, 5 demokrata, 5 liberális, 5 parasztpárti, 3 RMDSZ-es, 3 nagy-romániás) létrehozták a Fiatal Politikusok Városi Tanácsát, amely szimulálja a "nagyok" előtt is megoldásra váró feladatok kezelését. Ennek keretében, többek között, javaslatot dolgoztak ki a Főtér helyrehozatalára (kezdeményezője Herédi Zsolt, de valamennyien támogatták). /Ö. I. B.: Kézikönyv fiatal politikusoknak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./2002. október 30.Magyar fiatalok lépnek be román pártokba. A Demokrata Párt (DP) kolozsvári szervezetében több mint 50 magyar tag található, túlnyomó részben fiatalok, és egyesek már komolyabb funkciót is kaptak. A Nemzeti Liberális Párt (NLP) Kolozs megyei szervezetében megközelítőleg 10 magyar tag van. A Nagy-Románia Pártban Kolozs megyei szinten húsz körül járhat a magyar "nagy-romániások" száma. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) kolozsvári szervezetében több mint ötvenen vannak magyar nemzetiségűek. Herédi Zsolt szerint ennek oka elsősorban az, hogy nincs, vagy nem elég erős a nemzeti öntudatuk, másrészt politikai karrier építését könnyebbnek látják más párt színeiben. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy nagy a hiány az RMDSZ-ben ifjúsági szinten. Az RMDSZ-nek nincs ifjúsági politikája - mondotta Herédi Zsolt. Markó Béla szövetségi elnök szerint az RMDSZ-ben meglehetősen szűk az anyagi keret, mint ahogyan a párton belüli tisztségek száma is, ezért kevesen tudnak érdemlegesen előrelépni. /Gálffy Attila: Magyar fiatalok román pártokban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./2002. november 20.Nagy port kavart a román pártokba belépő magyar fiatalok esete. Nem csak tíz, Demokrata Pártba beiratkozó politológus hallgatóról van szó. Herédi szerint egy egész magyar szervezet, a Magyar Politológus Hallgatók Szövetsége testületileg csatlakozott e párthoz. Azóta a tagok már nem magyar szervezetként vannak jelen a DP-ben. A DP-ben legalább ötven magyar fiatal van Vizsgálni kellene, hogy az RMDSZ-ben biztosított-e a ranglétrán való emelkedés lehetősége? A fontosabb politikai pozíciók többnyire telítettek, és eléggé be vannak "betonozva". A romániai magyar sajtó egyedüli sztárjai a politikusok. Az élvonalban lévő néhány politikus mögött viszont az alacsonykeresetűek vagy ingyen dolgozók egész hada áll. Ez különösen érvényes az RMDSZ-re, amely kevesebb embert tud elhelyezni a különböző kormányhivatalokban. Jelenleg a magyarok Erdély minden nagyobb településén, számarányukhoz képest, messzemenően alul vannak képviselve a közigazgatásban. Székelyföldön sok magyar, akit a helyi RMDSZ vezetői nem láttak szívesen, Székelyudvarhelyen például önálló szervezet (UPE) színeiben indultak a választásokon. Egyetlen román párt sem foglalkozik programjában a kisebbségek gondjainak kezelésével. Sőt, a román pártok szerint Románia már rendezte a kisebbségek problémáit. Erről az RMDSZ segítségével sikerült a Nyugatot is meggyőzniük. Egyetlen gond, a cigányság kérdése. A román pártokba lépett magyar ifjaknak egy adott szint után már el kell határolódniuk a magyar igényektől. Volt már a Nagy-Románia Pártnak is magyarnak kikiáltott képviselője, Iuliu Furo személyében, aki még a nevében is elhatárolódott az eredetétől, és pártjának eszméivel azonosulva magyargyűlölő lett. /Herédi Zsolt: Miért jelentkeznek magyar fiatalok a román politikai pártokba? A tévhit és a túlkínálat kérdése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19., folyt.: nov. 20./2002. november 22.Nov. 21-én ünnepelte tizedik évfordulóját a Bethánia Alapítvány /Kolozsvár/ és az általa működtetett Bethánia Gyógyterápiás Napközi Otthon Adorjáni László református lelkipásztor, alapítványelnök tartotta a nyitóbeszéde. A gyógyterápiás óvoda holland segélyekből indult, és mai napig is ezeknek köszönheti működését. Jelenleg három magyar és három román csoportot működtet. A holland küldött megjegyezte, ideje, hogy a román kormány és a hivatalok is felismerjék a civil szervezetek fontosságát, és felelősséget vállaljanak ezekért. /Herédi Zsolt: Tizedik születésnapját ünnepelte a Bethánia. Az óvoda holland segélyeknek köszönheti működését. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./2002. november 27.A Bethánia Gyógyterápiás Napközi Otthon /Kolozsvár/ fennállásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen az intézmény holland támogatói is jelen voltak. A holland protestáns szervezet mindenkin segíteni próbál. Az óvodában valóban minden kétnyelvű. Mindenki anyanyelvét tiszteletben tartva szeretnének segíteni a gyermekeken. A hollandok remélik, hogy a romániai kormányzati szervek is felismerik a civil szféra fontosságát, és anyagilag is felelősséget vállalnak ezek tevékenységéért. Tíz év alatt ennek az óvodának csupán tavaly sikerült 600 eurót kapnia a helyhatóságtól. Az intézménynek csak az idei költségvetése 85 ezer euró. Hóka Hédi, az intézmény igazgatónője emlékezett: 1992-ben öt gyerekkel indult az óvoda. Jelenleg külön épülete van a Bethániának, ahol hatvan gyerekkel foglalkozik 32 alkalmazott, a terápiás szakemberekkel együtt. A gyerekekkel egyéni foglalkozásokat tartanak: beszédterápia, gyógytorna, gyógymasszázs, pszichológia és ezenkívül van a csoportos foglalkozás. Többnyire szellemi fogyatékos és mozgássérült gyerekekkel foglalkoznak. Jelenleg három magyar és három román csoportunk van. A költségvetés nyolcvan százalékát holland támogatók biztosítják, hét százalék a szülői hozzájárulás, és a fennmaradó részt egyéb jövedelmekből állják. Létezik ugyan egy törvény, hogy az ebéd költségeihez hozzájárul a helyi tanács: tavaly 21 millió lejt kaptak egész évre. Idén még semmit sem kaptak. /Herédi Zsolt: Tízéves a Bethánia Gyógyterápiás Napközi Otthon. Hollandok éltetik a reményt több sérült gyermek családjában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./2002. december 20.Nemrég Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, hogy a magyar-román stratégiai partnerségi nyilatkozattal és a státustörvénnyel szemben tanúsított magatartásával Románia bebizonyította, hogy nem alkalmaz kettős mércét. Éppen Nastase beszél kettős mércéről? Aki most Gojdu-vagyont követel vissza úgy, hogy az ennek sokszorosát kitevő magyar vagyonok visszaszolgáltatásáról hallani sem akar? Két kötet is megjelent az elmúlt időszakban, amely ezekkel foglalkozik: Vincze Gábor: Magyar vagyon román kézen, és Lipcsey Ildikó: CASBI. A kötetek vaskossága is elárulja, hogy tekintélyes vagyonról van szó. Persze ezek visszaszolgáltatásáról vagy a kárvallottak kárpótlásáról nem esik szó, pedig kölcsönösen mondott le ezekről a két állam. A Gyulafehérvári Nemzetgyűlésen vállalt ígéreteket a román állam megalakítása alapelveinek nyilvánított, és amelyek betartását Románia a nemzetközi közösség előtt vállalta, de soha be nem tartotta. Az ígéret be nem tartását nem illik ma firtatni. Ma egy szerződésbeli írásban vállalt, be nem tartott ígéretnek csupán az említése is nacionalista szélsőségességet, irredentizmust, horthyzmust, fasizmust stb.-t jelent a román közélet és a magyar baloldal szerint. A diszkrimináció típusainak összes formája megtalálható Romániában: a törvényes, hivatalos diszkrimináció implicit vagy explicit formáit és az intézményesült diszkriminációt egyaránt. Az elsőre példa már az ország alkotmánybeli egységes nemzeti államként való meghatározása. A tanügyi törvényekben számtalan példát van erre vonatkozóan (pl. magyar osztályok létrehozására kötelező bizonyos létszám, míg a románokéra nem, a történelem, földrajz románul oktatása, a román nyelv anyanyelvként való oktatása, számonkérése stb.). A diszkriminációra az élet szinte minden területéről hozható példa. Sok helyen a mai napig is egy magyar név, a magyar beszéd sorompót jelent, települések esetében pedig a magyar többség megkülönböztetését vonja maga után, ami a központ által kiutalt pénzösszegekben is megnyilvánul. Sorompót jelenthet a szakmai érvényesülés terén, a különböző engedélyek megszerzésében, de akár az egyes szakmákba való belépéshez is már a "belépő jegy" feltétele a román nemzetiség (például diplomácia, a belügy egyes területein). A magyar tankönyvek hiánya, az egyetemalapítás helyzete, a magyar bölcsődék hiánya. A katonaságnál is diszkrimináció érvényesül. Törvény szerint, ahol a 92-es népszámlálás eredményei szerint a kisebbségek számaránya eléri a 20%-ot, ott használhatják az anyanyelvüket a közigazgatásban. Herédi Zsolt egyetlen helyen sem hallotta, hogy az alkalmazottakat kötelezték volna arra, hogy magyarul megtanuljanak, vagy elbocsátották volna őket, és magyarul tudókat alkalmaztak volna. Ha egyetlen ilyen eset lett volna, azt a román sajtó már rég szétkürtölte volna. /Herédi Zsolt: Mérce " román kormány" módra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./2003. május 17.Emlékezetes, hogy 2001. máj. 31-én Kolozsváron Herédi Zsolt és Füsy Katalin házasságkötési szándékát Vasile Gherman anyakönyvvezető meghiúsította. A fiatalok összeadásának megtagadását Gheorghe Funar hivatalának alkalmazottja azzal indokolta, hogy a vőlegény kimondta a román DA mellett az IGEN-t is. Amikor a fiatalok kérték a ceremónia folytatását, akkor a hivatalnok a Tiszán túlra küldte őket magyar nyelvet beszélni. Herédi Zsolt és Füsy Katalin beperelte a Gheorghe Funar által vezetett hivatalt, amely per még most is folytatódik. Nemrégiben a hivatal kérésére a pert átminősítették közigazgatási perből polgári perré, aminek következménye, hogy a fiataloknak 10,3 millió lej (mintegy 70 000 forint) illetéket kell befizetniük rövid időn belül. A fenti pénzösszeg előteremtéséhez kérik a támogatást. A per megnyerése esetén a fiatalok vállalják a pénzadományok visszatérítését, vagy az adományozók szándékának megfelelően rendelkeznek, pl. egy szolidaritási alap létrehozására. A fiatalok ügyvédje Eckstein-Kovács Péter kolozsvári szenátor. /Az anyanyelvhasználat támogatásáért. Újabb fejlemény az IGEN-DA-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./2003. június 3.Kolozsváron a zeneóvoda befejezi nemsokára a tanévet. A magyar nyelvterületen nincs még egy ilyen zenei struktúra. Szegő Júlia - Selmeczi Marcella - Terényi Lenke - Csalah Márta zenepedagógiai munkája révén 1949-től működött 1999-ben, az ötvenedik esztendőben megszakadt a folytonosság. Megszakította egy gyermekorvos és egy családterapeuta szakmai önzése. Három évbe tellett, míg a zeneóvoda új életre kelt. László Bakk Anikó az Agapé Életvédő Alapítvány alapítójaként a Herédi Zsolt vezette Kismama klubot a zeneóvoda jogutódjának tekinti. Hálásak a Koinonia Könyvkiadónak Szilágyi Domokos-Vermesy Péter Pimpimpáré - vers és muzsika gyermekeknek című könyvének második kiadásáért. /László Bakk Anikó: Ötvennegyedik helyett az 51. zeneóvodai évfolyam. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./2003. június 6.Kolozsváron vitafórumon emlékeztek Trianonra jún. 4-én, békeszerződés aláírásának évfordulóján a Protestáns Teológián, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) szervezésében. Bakk Miklós politológus a trianoni békeszerződés aláírása kapcsán történelmi-politológiai áttekintést nyújtott az Osztrák-Magyar Monarchia szervezési elveiről, valamint bemutatott olyan szerzőket, akik már a 19. századtól a monarchia regionalista átszervezésére törekedtek. Az előadásból kiderült az is, hogy a kisebbségbe került magyar közösségek milyen utat választottak érdekeik képviseletére. Ugyanakkor az előadó leszögezte: Trianon nem foglalkozott a kisebbségi kérdésekkel, csak az államhatárok módosításával. Herédi Zsolt szociológus a demográfiai mutatók alakulásából kiindulva vázolta fel a Trianon után kialakult asszimilációs folyamatot. Vita után a résztvevők egy-egy szál gyertyát gyújtottak, és a teológia udvarán található haranglábhoz vonultak. Az eseményen résztvevő Mátis-Halmágyi Jenő, az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) elnöke elmondta: elszomorító, hogy kevesen vettek részt a fórumon, ami vagy azt jelenti, hogy már mindenki mindent tud Trianonról, vagy azt, hogy még mindig nem merünk szabadon beszélni róla. Mátis szerint június 4-e, a magyar nemzet és állam szétszakításának évfordulója valóban gyásznap, hiszen a magyarság hetven százalékos veszteséget szenvedett a feldarabolás során. /(sbá): Kolozsvári megemlékezés Trianonról. Június 4. - a magyarság gyásznapja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./2003. június 9.Mintegy hetvenezer forint gyűlt össze Magyarországon Herédi Zsolt és Füsy Katalin Ildikó részére, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatallal folytatott "da - igen"-perre. A fiatalok 2001. máj. 31-én járultak az anyakönyvvezető elé, ám mivel házasságkötési szándékukat magyar nyelven is kinyilvánították, Vasile Gherman anyakönyvvezető elutasította a házasságkötést, amelynek tényét jegyzőkönyvben rögzítette. Eszerint Herédi Zsolt és Füsy Katalin Ildikó között azért nem jöhetett létre házasság, mert a felek magyar nyelven fejezték ki házasságkötési szándékukat. Az incidenst követően a fiatalok beperelték az Anyakönyvi Hivatal "anyaintézményét", Kolozsvár polgármesteri hivatalát. Ügyvédjük Eckstein-Kovács Péter szenátor. A per még mindig folyamatban van, tekintettel arra, hogy mindkét fél fellebbezett az első fokon született döntés ellen. A bírósági eljárást közigazgatási perből polgári perré minősítették, emiatt a fiatalok több mint tízmillió lej perköltséget kénytelenek kifizetni, s ehhez segítségért folyamodtak többek között a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságához. /Összegyűlt a da-igen perköltsége. Eredményesnek bizonyult Herédiék segélykérése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./2003. október 28.Észak-Erdély visszacsatolására emlékeztek annak évfordulóján szept. 12-én Kolozsvárott, a nemzeti érzelmű fiatalokat összefogni kívánó Erdélyi Magyar Ifjak nevű szervezet rendezésében. A még mindig élő félelem miatt a Belsőmonostori RMDSZ és a Pro Iuventute székháza nem telt meg. Herédi Zsolt szociológus, a rendezvény egyik házigazdája elmondta: fontosnak tartják a témáról történő felvilágosítást, mert az ellenpropagandák következtében a kornak és az eseménynek egy erősen torzított képe él a fejekben. Levetítették a Kelet felé! című filmet, amely a magyar királyi honvédsereg városról városra történő erdélyi bevonulásának, visszatérésének képeiből 1940-ben készített válogatás. A honvédeket mindenütt könnyeket fakasztó meghatottsággal fogadták az erdélyi magyarok. Sipos Gábor egyetemi docens, levéltáros szerint ez nem a propaganda felnagyítása, hiszen a nagyszülők mesélték: 1940 szeptembere leírhatatlan örömmel töltötte el Erdély magyarságát. A régi-új magyar közigazgatás nemcsak igyekezett egyenlő mértékkel mérni, hanem segítette is a kisebbségeket. Középiskolában mindenki számára kötelező volt a román nyelv tanulása, a görög katolikus és az ortodox papok fizetése a református papokénak háromszorosa volt, akárcsak a románul tanító magyar tanároké a többi tanári fizetéshez viszonyítva, a zömmel románok lakta vidékeken a közigazgatás a többség nyelvén folyt. A románságot semmiféle atrocitás nem érte, a visszatért területekről Dél-Erdélybe és a Kárpátokon túlra "menekülőket", a Trianon utáni román megszállást válogatott eszközökkel megvalósítókat rossz lelkiismeretük üldözte csak el. A fasiszta, antiszemita és más címkékkel ellátott Horthy-korszakot bátran tanulmányozhatnák a Romániát ma vezető politikusok, hiszen a szélsőségesnek mondott magyar kormány nemzetiségpolitikája háborús időkben is emberségesebb volt, mint a mindenkori román kormányoké békeidőkben. /Bagoly Zsolt: Észak-Erdély visszatért! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 28./2003. november 11.Nov. 7-én a jelentősebb kolozsvári ifjúsági szervezetek találkoztak a Protestáns Teológiai Intézetben. A találkozót a Magyar Ifjúsági Tanács, az Areopagus Alapítvány, az Erdélyi Magyar Ifjak, valamint a Kolozsvári Református Ifik Szervezete kezdeményezte. Herédi Zsolt szociológus beszélt az ifjúsági szféra és a politika kapcsolatáról. Herédinek egyik tanulmánya az RMDSZ ifjúságpolitikáját elemezte mint az alulról építkezés csődjének tökéletes példáját, komoly vitát váltott ki. Az előadás témakörét leginkább a politikának a civil szférával való összefonódása határozta meg. Az 1989-es változás után az erdélyi magyarságnak megsokszorozódtak betölthető elitpozíciói, s ez nemcsak felhígulást eredményezett, hanem az ifjúsági szervezetek kádertartalékként kialakított térnyerését is. A helyek idővel megteltek, a bent lévők féltették beosztásukat. Ez is hozzájárult a MIT kilépéséhez az RMDSZ kirakat-struktúráiból. Közben felcseperedett az újabb nemzedék, mely számára már itt sem volt hely, ugyanakkor más tulajdonságok határozták meg, mint elődjét: globalizált lévén, hiányzott belőle a nemzeti szolidaritás, és karrierista beállítottságú volt. Ez ideális volt az RMDSZ-szel együttműködő, látszólag civil, tulajdonképpen politizáló, illetve tagjait arra kiképző ifjúsági szervezet számára, melyből a politikai polcokra kerülés a szolgalelkűség fokának alapján történik. /Bagoly Zsolt: Tisztánlátó fiatalok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 11./2003. december 2.Gyér részvétel mellett jelölték ki nov. 29-én a dec. 13-án alakuló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári küldötteit az Unitárius Kollégiumban. A megbeszélésen RMDSZ-tisztségviselők is részt vettek. A résztvevő kCsetri Elek történészt, Lőrinczy Lászlót, az unitárius egyház igazgatóját, Király Zoltán és Sántha Attila írót, Nits Árpád és Makkay József újságírót, Szabó László ODFIE-elnököt, Góger Ferenc és Flóriska Attila vállalkozót, Pillich László kolozsvári helyi tanácsost, Juhász Tamást, a Protestáns Teológia rektorát, Vincze Lászlót, az RMDSZ Irisz-telepi kerületi szervezetének elnökét, Juhász Péter informatikust, Bardócz Csaba teológushallgatót, Soós Sándor elektronikust, Mátis Jenő politológust, Bitay Csaba mérnököt, Újváry Ferenc ügyvédet, Góger Balázs néprajzost és Herédi Zsolt szociológust bízták meg, hogy képviseljék a kincses várost az 500 tagúra tervezett EMNT-ben. Elfoglaltságukra hivatkozva póttagságot vállalt Hajdó Csaba, a Civitas Alapítvány elnöke és Hantz Péter fizikus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója. Az ülést Mátis Jenő vezette. A kezdeti szakaszban az EMNT hatásköre lesz megjeleníteni és képviselni a romániai magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseit, közvitára bocsátani, véglegesíteni és elfogadni a személyi elvű regionális autonómia hatásköreit, jogköreit és intézményeit. Az ülésen határozatokat is elfogadtak, amelyben a résztvevők a magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiája, a magyarok által többségben lakott települések sajátos jogállása, valamint a többségben magyarok által lakott régiók autonómiája iránti igényüket fejezték ki. A rendezvényen jelen volt többek között Bitay Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Rollinger Ágnes, a megyei szervezet szociális bizottságának elnöke, Somogyi Gyula és Pillich László, az RMDSZ színeit képviselő kolozsvári helyi tanácsosok, Schwartz Róbert SZKT-tag. Előzőleg a Szövetségi Képviselők Tanácsa október 11-i ülésén kifejezésre juttatta: nem támogatja a különböző néven meghirdetett székely vagy magyar nemzeti tanácsok létrejöttét. A határozat szankciókat (akár kizárást) helyez kilátásba az RMDSZ olyan helyi, területi és országos tisztségviselőivel szemben, akik a fent említett testületekben részt vesznek. /Borbély Tamás: Megválasztották az EMNT képviselőit. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./2004. február 13.Funar kolozsvári polgármester által tizenkét év leforgása alatt kifejtett szélsőségesen nacionalista propaganda még hosszú évekig hatással lesz a román közgondolkodásra. Az utóbbi időben elszaporodtak a magyarellenes incidensek. Szinte mindennapossá vált: a troliban, buszon vagy a villamoson megszólítanak valakit, hogy ne beszéljen magyarul. A bentlakásokban súlyosan bántalmazták az egymás között magyarul beszélő székely diákokat. Emlékezetes Mátis Jenő esete, aki a kolozsvári polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjének, a városvezető bizalmi emberének packázása miatt nem tudott megesküdni. Ugyanígy járt Herédi Zsolt is, aki azóta pereskedik a városházával. Kolozsváron a városháza nem hajlandó megoldani azokat a kérvényeket, amelyeken valamely magyar intézmény neve szerepel, vagy a város neve magyarul jelenik meg. Így járt például a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem is. Kétnyelvű tábla elhelyezésére nyújtott be kérvényt. A városháza elutasította az engedély kibocsátását. /Kiss Olivér: A hivatalos nyelv és a rendőri jogsértések. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./2004. április 3.Az afganisztáni és iraki eseményekkel kapcsolatos román tudósítások hosszú ideig a román hadsereg dicsőséges és áldozatos hozzájárulásáról szóltak. A makulátlan, igazságosztó hadsereg képének fenntartását szolgálja a kevésbé ismert atrocitások letagadása. A történelem tankönyvek esetében sincs elmozdulás. Azok az atrocitások, amelyeket elkövetett a bevonuló román hadsereg mind az első, mind a második világháború után a nem román erdélyi, illetve magyarországi civil lakosság ellen, a mai napig tabutémának számítanak, ugyanígy az odesszai vérengzés is. A román hadsereg 1919-es erdélyi és budapesti, a kommunista kormány elleni bevonulását a jog és igazságért vívott harc fényes sikereként emlegetik ma is. Szentségtörésnek számít a bevonuláshoz kapcsolódó gyilkosságokat, rablásokat, ingatlanfoglalásokat és a számtalan egyéb jogfosztást emlegetni. Az 1944-ben bevonuló román hadsereg olyan atrocitásokat követett el, amelyek még a szovjet (!) katonai vezetést is megdöbbentették. Olyannyira, hogy a román polgári és katonai adminisztráció visszavonására utasította a román kormányt, és Észak-Erdély öt hónapig (1944. október–1945. március) gyakorlatilag közvetlen szovjet katonai közigazgatás alá került. Hannah Arendt írta (Hannah Arendt: Eichmann la Ierusalim. Un raport asupra banalitatii raului), hogy a két világháború közötti időszakban Románia volt a legantiszemitább állam, később még az SS alakulatok is meglepődtek és ugyanakkor elszörnyedtek a nagy méretű romániai zsidóellenes pogromok kegyetlenségei láttán. Maga Hitler is tudatában volt annak, hogy – amint 1941-ben Göbbelsnek elpanaszolta –- Románia messze megelőzte Németországot az "Endlösung", azaz a zsidó lakosság kiirtása terén. /Herédi Zsolt: A rettenthetetlen román hadsereg mítosza. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./2004. április 20.Három évig tartó pereskedés után kedvező ítélet született a Herédi Zsolt és Füsy Katalin házaspár, valamint a városi tanács közötti perben. A kolozsvári fiatalokat Vasile Gherman, az anyakönyvi hivatal vezetője három évvel ezelőtt nem házasította össze, mert Herédi magyarul mondta ki a boldogító igent. Herédi szerint a bíróság mindent elkövetett, hogy elfektesse az ítéletet, és ne kapjon nyilvánosságot az ügy, ezért nem értesítették a károsultakat a kedvező ítéletről. A bíróság a házaspárnak 50 millió lejes kártérítést ítélt meg. A bírósági döntés már tavaly szeptemberben megszületett, azonban az érintettek tájékoztatását elmulasztotta a bíróság. Herédit kiábrándította esetük visszhangtalansága, hiszen egyetlen magyar fiatal házaspár sem követte példájukat. /Borbély Tamás: Három év után győzött a boldogító igen. Herédiéknek 50 millió lej kártérítést ítélt a bíróság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./2004. április 22.Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete ápr. 21-én rangsorolta a kolozsvári városi tanácsosjelöltjeit és úgy döntött: önálló polgármesterjelöltet indít Kolozsváron. A feladattal Máté András Levente városi tanácsost bízták meg. A városi tanácsosjelöltek rangsora: 1. Máté András Levente 2. Dr. László Attila 3. Boros János 4. Pálffy Károly 5. Somogyi Gyula 6. Molnos Lajos 7. Irsay Miklós 8. Fekete Emőke 9. Csoma Botond 10. Kónya Zoltán 11. Mikó Lőrinc 12. Schwartz Róbert 13. Pillich László 14. Góger Ferenc 15. Ferencz Zoltán Gábor 16. Herédi Zsolt 17. Vígh Ferenc 18. Mild Zsuzsa 19. Révész Erzsébet 20. Benedek Ildikó. /Papp Annamária: Kész az RMDSZ-es tanácsosjelöltek rangsora. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./2004. június 9.Kolozsváron újabb házaspár járult sikertelenül a házasságkötő elé, mivel három nyelven – magyarul, románul és franciául – mondta ki a boldogító igent. Az esküvőt jún. 6-án, vasárnap, a helyhatósági választások napján tartották, amikor a kolozsvári születésű román és francia állampolgársággal rendelkező Dombi András Diana Toma román nemzetiségű ügyvédnőt akarta elvenni. Vasile Gherman, a kolozsvári városháza anyakönyvi hivatalvezetője erre összecsapja össze a szertartás szövegét tartalmazó könyvet, és kirohant a teremből. Kolozsváron évekre visszanyúló története van a sikertelen házasságkötéseknek. 1998-ban az akkoriban még RMDSZ képviselő Mátis Jenő szerette volna feleségül venni szíve választottját, amit n szintén Vasile Gherman akadályozott meg, mivel a pár "da-igen"–nel válaszolt a házasságkötő előtt. Herédi Zsolt és Füsy Katalin a kétnyelvű "igenükért" megakadályozott házassági kísérletük miatt perre vitték az ügyet, és 40 millió lej kártérítést kaptak. Dombi András elmondta: az Európai Unió felé tartó Romániában megengedhetetlen, hogy így bánjanak az emberekkel, ezért pert indítanak a kolozsvári törvényszéken. A jegyzőt szolgálati visszaélés mellett rágalommal is vádolják, mivel Gherman azt állította, hogy a magyar és francia igennel "besározták" a román nyelvet. Romániában a törvények csak azokon a településeken teszik lehetővé a romántól eltérő nyelvű házasságok megkötését, ahol az illető kisebbség részaránya meghaladja a 20 százalékot. A 2002-es népszámlálási adatok szerint Kolozsváron a magyarok száma alig 19 százalékra tehető. Diana Toma – aki szakmája szerint ügyvéd – elmondta: az említett rendelkezés ellenére a törvények nem tiltják, hogy más nyelven is szóljanak egymáshoz a házaspárok. /Borbély Tamás: Da – Igen – Oui. Újabb sikertelen házassági kísérlet Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./2004. június 25.„Egy magyar tanácsos szavazatán múlt, hogy a Beszterce-Naszód megyei tanácsnak nem lett magyar alelnöke” – foglalta össze a tanács alakuló ülésének eseményeit Szilágyi János, a megyei RMDSZ elnöke. Hozzátette, Szántó Árpádot ezért kizárták a szövetségből. Szilágyi szerint Szántó Árpád, aki az elmúlt négy évben a megyei tanács RMDSZ-es alelnöke volt, a PRM által javasolt Constantin Pamfiloiura szavazott, és nem az RMDSZ jelöltjére, Kocsis Andrásra. Pamfiloiu 16-15 arányban nyert. “Szavazatával Szántó Árpád ma beiratkozott a nagy-romániásokhoz, többé nincs mit keresnie az RMDSZ-ben. Ezentúl már csak egy emberünk van a megyei tanácsban” – mondta Szilágyi. Szántó Árpád tagadta a vádakat. Kizárásával kapcsolatosan úgy nyilatkozott, már megszokta a megyei elnök vádjait. /Herédi Zsolt: Szántót kizárták az RMDSZ-ből. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./lapozás: 1-30 | 31-54
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
